nem…, egy ismeretlen hatalom ez mi előtt most fejet hajtokés immár Ő vezeti kezemtán ez az utolsó alkalommikor még láthatom az arcodén mégis kísértem végzetemazzal hogy vétkezem meglehethogy ez már tényleg az őrület… s Ő…, aki a szemembe hintialantasan viszkető porátígy…

…, és egyre csak eszi a rozsda a zöldeta nyár kopott aranyfoltokban terül elpuha levélszőnyeg borít rideg földets az avar illatában már tél énekel… Tudom van, hogy menni űz az észmíg a lélek csak zúg és szakad.Barátom, ha már te is elmész,mondd, ki lesz az, aki itt…

Van, aki csak a szavakat ismeri, de én tudom mit jelentenek. Van, aki csak az eredményt érti, de én ismerem a képleteket. Van, aki csak a képet csodálja, de én a művészt s a művészetet. Van, aki csak a…

Én szólnék hozzád.Tényleg,szeretném,de nem megy.Megköti nyelvem,a makacs büszkeség.Te is tudod,hogy milyen nehéz ez,hisz ismered.Pedig,csak halovány árny már.Csupán csak egy folt,a díszes szőnyegen,az ok, amelyárkot mart szívünkbe.S most,olcsó szavakkal,próbálja pótolni,az…

Az utcán menni mosolyogva,nem csak így, búsan vicsorogvas szabadon élni nem csalódva.Szemébe nézni, ki szembe jön.Megdicsérni, hogy: -mily´ fess ma ön!s örülni, ha ´tán visszaköszön.Eregetni nagy papír sárkányt,táncra híni ma minden szép lányts jól megpörgetni, ki még nem…