Téged küldtek, vagy jöttél?Túl drága volt, vagy kötbér?Itt az újjászületés;a szüntelen szenvedés. Mikor karolva karmol,ahogyan szétmarcangol.Mind gyerekes cselvetés;tehetetlen remegés. Ilyen egy kezdet és vég;mindig hosszan lángol még.Hiába jön nevetés,álmot öl a feledés.

betoppant az őszmint nyargaló őznyár derekán bőszszemtelen masszőzcsendül az arcélmint dermedt vashéjérint jeges kéjhideg kezű szélőrült vágyakkal vágtatnincsen benne alázatvetkőzteti a fákata megszeppent nimfákatcsak maga alá nyomakarja, hogy fájjonsáros avarágyonsok ezer…

Ahogyan kezeim között a dohány,kiszárad a test. Sors sodor. Életempuhul és morzsolva elfogy. Félelemitatta papír-lepelt sző a magány.Ó jaj! Sikolt fel, erőtlen ajkamon,amint a füst keserűn mar és kapar,mikor eltávozik a lélekvihars felcsendül fájó dalom, a fájdalom.Ó, bárcsak…

Az anya őriz, s féltéssel nevel fel,a barát bizalommal vár s jó kedvel,a kedves tűr, bőséges szerelemmel,s a gyermek ámul, neki példakép kell.Lélekvásznat sző testembe a szeretet,mikor már utaztam, s szenvedtem eleget,majd esővel tisztítja meg a magas ég,s vitorlám friss…

Ó, hol s merre? Oly messze, a perc mely billogod,a távolság, mint zavart kiscsikó felnyihog.Árván vár, már csak ácsorog a tegnapi én.Az ármány, mint nyár-árny csorog le falon a fény.Deres szélbe hajtják lombjuk, az útszéli fák.Hántott kérgük a ború, mint mókus szeli át.A…