-mert már-   verse: nem adja vissza senki azon órákat perceket amelyeket hasztalan áldoztam fel az idő oltárán hisz nem lehet számba venni se tán   lepergő szemek helyett csak sár és ingovány ami minél inkább küzdök annál hamarabb temet el de talán ha elemésztette már…

[bridge] Ott vagyok. A télben, a nyárban. Az úton, a sárban. Egy szomorú dalban, koldusok szavában a sötétben és a fényben.   -A síri csendben mikor szív sem dobban.   [verse 1] Egy színpad, egy mikrofon, egy kicsi, egy nagy pofon. Elindít az utamon, azután meg befogom.   Nem…

A visualhoz használt stock videók forrása a pexels.com Bridge1: Csak ülök lelkem tavának csendes fenekén, s töprengek egy újabb mesén. Mi nem is mese már, sokkal inkább dráma, de leírva inkább hasonlít paródiára.   Refrén: Omlós, puha a sajt, fent, tékozló hold fénye ragyog. Én…