költő vagyok
az egyetlen
aki nem költ
magára
hagyja
s lerázza
magáról
a világ
betűk csokrából
szőtt szóvirág
szól
szertelenül
mégis szerfeletten
magabiztosan esetlen
s oly önfeledten önzetlen
hogy szinte elfeledten
lettem
gondok gondnoka
rímek titkára
költő vagyok
az egyetlen
aki nem költ magára

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.