mélabú

2018.10.02. 20:56

egyedül.jpg

Őrzi hangjait; 
ódon csend-ülés. 
Rézsút csókol arcomra
impregnált szélütést.

Lobbantja lángjait; 
prímtelen prüntyögés. 
Színek forradalma; 
akromatikus zendülés. 

Sugárzik mega-nnyi bájt, 
e mail a bú. 
Mélyen magamba
tömörítetten fáj(l).

A bejegyzés trackback címe:

https://rowsanddestinies.blog.hu/api/trackback/id/tr414269477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása