elmélkedés.jpg

Zeng csapzott lelkem trubadúrja. 
S várlak remény dalától dúlva, 
mert visszajössz újra és újra, 
te szellőléptű csalfa múzsa. 

Olyan vagy, ki ha un, nem marad. 
Pedig elég egyetlen szavad
és felizzik tündöklőn az agy, 
mint vad viharok után a Nap. 

Holnap álmot csókolsz tán újra, 
hogy szavaim vezesse kotta. 
De ma még saját dalát fújja
rím-rém-életem dramaturgja. 

Tán dacból fakad e akarat, 
hogy most egyedül vagyok szabad, 
de immár vége felé halad
e halott, nélküled-pillanat. 

Megjegyzés: Forrás: http://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/155363#971332

Norbert - Minden ágon / 4. versszak

"mert visszajössz újra és újra, 
mint vad viharok után a Nap. 
De ma még saját dalát fújja
e halott, nélküled-pillanat. "

A bejegyzés trackback címe:

https://rowsanddestinies.blog.hu/api/trackback/id/tr3814269473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása