Leteszem a tollat...

2013.10.27. 13:59

egyedül.jpg

Életem könyv; lassan szertehull,
s az írás velem együtt fakul.
Oldala, széle rojtos, kopott,
volt aki kapott, s mégis lopott.

Bár hiányzik az a pár fejezet,
de a mű, már majdnem befejezett.
A borító is ósdi, gyűrött már,
mint hova az idő szántani jár.

Kezdetben érdekes, boldog pillanatok,
de a vége felé egyre komolyodok.
Akadtak fájdalmas, ironikus részek,
és van, amitől a mai napig félek.

Voltak olykor izgalmas, örömteli percek,
néha hiányoznak is ezek az emlékek.
Volt benne szerelem, és persze romantika,
de nem maradt ki sem viszály, sem politika.

Érdekes történet, fordulatokból is jutott,
hol az idő sürgetett, hol meg előlem futott.
Eszembe jutott már máskor is, hogy abbahagyjam,
és az egészet úgy ahogy van; a tűzbe dobjam.

/S mégis úgy esett meg,
hogy ezt még leírom,
leteszem a tollat
és végig olvasom./

A bejegyzés trackback címe:

https://rowsanddestinies.blog.hu/api/trackback/id/tr345600834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása