Macska van felmászva a fára
2012.12.28. 21:17
testében húsz körmével reszket.
Lelke; vászna, vágya; padlása,
s én félem szemével a lenntet…
Meztelen ágakkal ág-ál(l)nak
a nyírek, a bükkök és mások.
Árkok a dombok között; árnyak.
Magamba csupasz szívet zárok…
Hinni volt jó; még volt mit, s kinek.
Szemben égvehagyottan, volt tűz
meleg félelem talán…, hideg
a hit magamrahagyottan űz.
Az álmaimmal fizettem meg,
minden egyes megélt napomér´.
Átkaim el sosem engednek,
s a lelkem haza már sosem ér…
Meg, így esett; törött szív csakrám
kín rím litániát ´míg zenget.
Nevesd, s ne vesd, ne vedd; nézz csak rám!
parodizált jelenem kerget…
Megjegyzés: Ajánlom barátilag Nyilasnak és Askfornak az ihletért…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.