… sem első
sem utolsó
nem leszek

egy bölcső
s két koporsó
elveszett…

… és, rég nem játék
a szerelem
kétélű fegyver

hol egy sebző
s egy sebzett;
egyik sem nyer…

… míg, csak két kőszívet
verdes egymásnak
s össze a tenger
ami elkopik majd
s törik, de szikrát
többé sosem ver…

… egy önző
álom ez
így csupán

és őrlődőn
billeg létünk
libikókán…

… s a szirmok
csak hullnak
hogy lehet
nem lehet
a világ
felemel
vagy tán csak
eltemet…

… el, sem eső
sem por s hó
nem feledtet

rejt a menny s kő
bor s hordó
el nem enged…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.