Minden…

2013.01.17. 18:23

elmélkedés.jpgegyre…, egyre nehezebb, ahogy fogynak a szavak,
kifújt lélegzettel együtt vész el a gondolat.
S a bennem még megmaradt értelemnek,
már csak aszott morzsái penészednek.

egyre…, egyre nehezebb, ahogy fogynak a szavak,
nincs semmi új, csak avítt közhelyek; a nap alatt.
Elcsalt szív dobogja bohém ritmusát,
amíg az elme vív vele rím tusát.

egyre…, egyre nehezebb, ahogy fogynak a szavak
pedig mondanék én jót, szépet és okosakat,
de hitem vesztettem, s így lehetetlen.
Vagyok s nincs; mit magamnak köszönhettem.

egyre…, egyre nehezebb, ahogy fogynak a szavak
én csak állok némán és semmibe vész a tudat,
hogy rejtem magamban az örök lelket.
Vaj´, miért lett ily´ korán csendre edzett?

A bejegyzés trackback címe:

https://rowsanddestinies.blog.hu/api/trackback/id/tr1005024029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása